Vértestolna község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Tatai kistérség
Lakosság: 524 fő
Terület: 16.95 km²
Népsűrűség: 30,91 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 34

Fekvése

Vértestolna a Gerecse hegység Ny-i részének kis völgyében található, alig 500 lakosú község.

A településtől Tata 12 km, Tatabánya 16 km. A szomszédos települések: Tardos 5 km, Tarján 4 km, Héreg 8 km távolságra találhatók.

Története

A község múltja a környék településeihez hasonlóan egészen az őskorig, bronz-, vaskorig nyúlik vissza. A település határában az ún. malomföldek-en is találtak már bronz, és vaskori tárgyakat.

Vértestolna első írásos említéséről 1337-ből van adat.Ekkor Tolma néven írták.

Nevét a Koppán- (Katapán-) nemzetség őséről, Alap Tolmáról (Tulma SRH.I. 55) nyerhette, kinek itt nyári szállása lelhető fel. A régi iratok alapján 'Tolma-i nemes 1247 u. Kava megosztása ügyében Koppán nemzetség -beliekkel és Komárom megyei emberekkel együtt tanúskodik. Egyháza 1334- ben a budai főesperességhez tartozik, s egyházának papja az okiratok szerint ekkor 4 gs. pápai tizedet fizetett.

A törökök pusztításai miatt elnéptelenedett falu helyén a XVIII. sz-ban még csak puszta volt. Ekkor már az Esterházyak birtoka. Az első német telepesek 1733-ban érkeztek a községbe Würzburg-ból és Elzász-ból.

A falu a korábbi Tolma-puszta-ból , majd Tolma-ból a XX. sz elején lett Vértestolna.

Kovács(i)

Kovácsi régi, Árpád-kori település volt, a mai Vértestolna nyugati határán feküdt.

Neve 1364-ben tűnik fel az oklevelekben, egy királyi ember, Marco de Koacy nevében.

1366-ban Agostyán határosa keleten, – Tardostól délre – Tardos és Tolnaközt feküdt. Ma helynév Vértestolna nyugati határán, (1931-es térkép:Öreg Kovács-hegy.) mely az egykori falu nevét őrzi.

Nevezetességei

XVIII. században épült barokk stilusú műemlék római katolikus temploma.

A tardosi úton álló kápolna.

Következő községek

További községek